Az iráni konfliktus következményei: Megjósolhatatlan jövő, emelkedő olajárak
Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense az M1-en szombaton nyilatkozott az iráni konfliktusról, amit rendkívül súlyosnak nevezett. Kiemelte, hogy a következmények az alkalmazott stratégiák és a válaszreakciók miatt megjósolhatatlanok, ugyanakkor világossá tette, hogy az olaj világpiaci ára kétségtelenül emelkedni fog.
A konfliktus nem csupán Iránra és Izraelre korlátozódik, hanem hét-nyolc környező országot is érint, többek között Libanont, Kuvaitot, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Irakot. Sárközy kifejtette, hogy a Forradalmi Gárda „szélsőséges” tagjai számára sem idegen a katonai akciók gondolata a kialakult helyzet fényében.
Az iráni-amerikai tárgyalások előrehaladása már korábban is jelentősnek tűnt, azonban Donald Trump amerikai elnök egyértelmű célja az iráni atomprogram teljes leállítása volt, ezért a nuanszok elérésében a megbeszélések során nem merült fel a várakozás. Sárközy hangsúlyozta, hogy a katonai konfliktus megindulása a tárgyalások során korábban sem volt ritka, és most sem vártak az eredményekre.
A Hormuzi-szoros, ahol a világ kőolajexportjának 50-60%-a halad át, kulcsszerepet játszik a helyzet megértésében. Irán adott esetben viszonylag könnyedén lezárhatja ezt a szoros, ami tovább fokozza a piaci aggodalmakat. A szakértő rámutatott, hogy a konfliktus olajárra gyakorolt hatását nehéz előre megítélni, de az árak biztosan emelkedni fognak.
Sárközy elmondta, hogy Izrael és az Egyesült Államok több helyszínen is célba vették az iráni ellenállás vezetőit, valamint az iráni ballisztikus rakétaprogram bázisait. A támadások fő fókusza a Zagrosz-hegység, Kermánsáh, Tebriz és Északnyugat-Irán területein van, ahonnan az első hullámú támadások érkeztek.
Kiemelte, hogy a konfliktus időtartama jelenleg kérdéses, de Irán már most is ellentámadásokat indított Izrael ellen, ami lassan több napig, sőt akár hetekig elhúzódó katonai feszültséget teremt. Az iráni ellencsapások célpontjait a Perzsa-öböli amerikai bázisok is képezik, amelyek Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben találhatók.
Habár az iráni kormányzati kommunikáció az iráni rendszer megdöntésére összpontosít, Sárközy megjegyezte, hogy Donald Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bíztatta az iráni népet a vezetésük ellen való fellépésre.
A Reuters hírügynökség információi szerint a Forradalmi Gárda több magas rangú parancsnoka már az első támadások során életét vesztette. Állítólag Irán legfelsőbb vallási vezetője, Ali Hamenei egy titkos bunkerben tartózkodik, így a középpontban álló hivatalának lebombázása inkább szimbolikus jelentőséggel bír.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a támadások hatékonyságát nehéz megítélni, mivel a konfliktus pár órája kezdődött el. Az események alakulása számos lehetőséget kínál a jövőbeli fejlődés szempontjából, de a piaci reakciók és a nemzetközi helyzet alakulása szoros figyelmet érdemel.
